Az újságtépés extrém cselekedet

Dunai tükröződések – megnyílt Li Qiang kiállítása

Li Qiang kritikus véleménnyel van a papírmédiáról, amely minden hajnalban elárasztja az utcákat, szemétként lepve el minket – így foglalható össze a könyv- és újságtépkedést az alkotói folyamatba beemelő pekingi képzőművész tegnap este megnyílt tárlatának üzenete. Aki megfogalmazta, Su Dan, a Tsinghua Egyetem Múzeumának igazgatóhelyettese, a kiállítás kurátora.

Hír

A házigazda, Kaiser Kata kulturális szervező köszöntő beszédében kiemelte: az Ybl Budai Kreatív Ház missziója, hogy a hazai kortárs kultúra mellett az ázsiainak is otthona legyen. A Hopp Ferenc Ázsiai Múzeummal közös előadás-sorozat, a Made in Asia is jó példa a keleti nyitásra. „Most pedig a Pallas Athéné Alapítványok támogatásával módunkban áll Peking egy neves alkotóját, Li Qiangot is bemutatni.” Tárlata az első önálló kínai kortárs kiállítás az Ybl-házban.

Kaiser Kata művészeti vezető

A Pallas Athéné Alapítványok keleti kapcsolatokért tevékenykedő PAIGEO Alapítványa kuratóriumának elnöke, Csizmadia Norbert megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt indult el a 21. század legjelentősebb geopolitikai és -stratégiai programja, az Egy övezet, egy út.

Ez tulajdonképpen a régi selyemút újragondolása, amely évezredeken keresztül „az innovációt kötötte össze Kína legkeletibb pontjától Európa legnyugatibb pontjáig”. Az új selyemútnak valóban az a lényege, hogy az óceánokkal szemben a szárazföldet visszahozza fejlődés tengelyébe, felemelve ezáltal Eurázsiát, Közép-Kelet Európát, és ezáltal Magyarországot is.

Csizmadia Norbert, a PAIGEO kuratóriumának elnöke

A kortárs művészet mindig is a gazdasági növekedéssel állt összhangban – emelte ki. Épp ezért Kínában különösen fontos szerepe van. Kitárult a világ, a művészet egyszerre táplálkozik Európából és az Egyesült Államokból, a hagyományokból és a szabadságból. A művészek ötvözik a régit és az újat, a kínait a külföldivel, így alakítva ki saját nyelvezetüket.

Li Qiang alkotásai látványos installációk, számtalan megfejtésre váró tartalmi síkot és filozófiai üzenetet közvetítenek. Az ő tárlata az első kínai kortárs kiállítás itt, az Ybl Budai Kreatív Házban, a város legszebb helyén, a Duna tükröződésében – utalt a kiállítás címére. Végezetül azt kívánta, ahogyan a város megihlette a művészt, úgy élvezzék a látogatók ezt a kiállítást, amely papírból egészen új világot kreált.

Li Qiangnak erősen kritikus véleménye van a médiáról, amely „az idők során a politika és az üzlet érdekében minden őszinteséget levetkőzött” – áll a megnyitón is beszédet mondó Su Dan kurátor tanulmányában. A Tsinghua Egyetem Múzeuma igazgatóhelyettesének költői képe szerint a zsurnaliszták végtelenre nyújtva körmölik mondandójukat, a nyomdák éjt nappallá téve ontják a kiadványokat, amelyek minden hajnalban elárasztják az utcákat, szemétként lepve el minket. Az embernek már kedve sincs e szemétdombon kincs után kutatni. Li Qiang és segédei pedig csendesen és eltökélten tépnek, „kemény és vad határozottsággal a megszokott útról letérve törnek előre”. 

Su Dan, a kiállítás kurátora

A könyvtépés extrém cselekedet, különböző célokért vívott forradalmak előestéjén történik meg, a deviáns állapottól való végleges elszakadást jelképezi – emelte ki a kurátor. Li Qiang könyvtépése már hosszú múltra tekint vissza, nyolcéves ismeretségük is az ezen alapul. Akkoriban is magazinok megszaggatásával hozott létre karakterportrékat vagy könyvhalmazt ábrázoló képeket.

Elemzése szerint még érdekesebbé tette ezeket az alkotásokat, hogy a portrék mögött lévő személyek és ügyeik pontosan azok, akiket és amiket a felhasznált „irodalom” megpróbált elfedni vagy éppen besározni! Li Qiang tépései révén előkerültek ezek az emberalakok. A könyvek formája mintha metaforaként ábrázolná a klasszikus és populáris közötti kapcsolatot. Ezen művészi alkotások bár kritikus szemléletet tükröznek, ugyanakkor valamiféle ismeretlen vonzerő is rejtezik bennük, mely újként hat érzékszerveinkre – folytatta a műelemzést a kurátor.

A korábbi művészi megjelenítési módokban aligha találunk ehhez fogható képi ábrázolást. Az alkotások a nyomdai technológia és a kézi iparművészet közös eredményei, megjelenik bennük egyfajta mechanikus ügyetlenség és az emberi kéz határozatlansága, mely egyszerre stílusos és mélyreható.

A megnyitó Su Dan nagy érdeklődéssel kísért kurátori tárlatvezetésével zárult. Több alkotás kifejezetten a budapesti kiállításra készült, remekül megmutatva, milyen újdonságokkal gazdagodott Li Qiang sajátos stílusa és módszere. Az alkotás és a kiállítás egy térben zajló párbeszéddé változott át. Ez a tér nemcsak a kiállítóteret foglalja magába, hanem a térséget, régiót is, amelyben bemutatásra kerül – mutatott rá a megnyitót követő tárlatvezetésen, az alkotó jelenlétében.

Az alkotás részei a tépkedésből visszamaradó papírfoszlányok is

Az alkotásokból árad a humanizmus, mely összefonódik a Duna két partjának látképével. Petőfi híres verse – Szabadság, szerelem ­– és szavai is fellelhetők jó pár alkotása ábráiban. Szintén felbukkan az Országház közelében található nevezetes ferdén nővő fa. A művész, ezzel a történelem súlya alatt meghajló öreg, mégis az élethez kitartóan ragaszkodó fa életútjával kívánja érzékletesen ábrázolni Magyarország történelmét és szellemiségét, melyben a Duna a valóság és az ábrázolás szimmetriájának központi tengelye – taglalta a kurátor.

Ezen térbeliség megalkotása nagy jelentőséggel bír, ráadásul Li Qiang nagyon érdekesen kezeli a térbeli kapcsolatokat, bevonva a kultúrát, a földrajzot és a történelmet. Úgy érzem, nem lehet szavakkal kifejezni az alkotások és a tér eme kölcsönhatását, inkább látni kell ezt a fajta expressziót és attitűdöt, a humanizmus folytonos megújulásra való vágyat ­– zárta a különleges tárlatvezetést Su Dan, a Tsinghua Egyetem Múzeumának igazgatóhelyettese.

 

 

Tekintsd meg képgalériánkat is!
2018. október 10.