Korea vonzásában

Öt napig minden Dél-Koreáról szólt az Ybl-házban

A világ egyik legrégibb kultúrája egyben az egyik legdinamikusabban fejlődő ország is, ahol a múlt együtt él a jelennel és a jövővel, ráadásul csodálatra méltó harmóniában. Ezt a világot hozták közelebb a koreai kulturális napok rendezvényei, valamint az Ybl Café erre az eseménysorozatra készített ételkülönlegességei.

Hír

A koreai napok nyitó rendezvényén mutatták be A koreai észjárás, valamint a Hong Gildong kalandjai című köteteket. Az esemény egyben a Korea érintése című tárlat vernisszázsa is volt.

Az összesen 233 koreai kifejezésből 233 történet kerekedik ki, 655 oldalon – foglalta össze A koreai észjárás kötetet Csizmadia Norbert, a PAIGEO kuratóriumi elnöke 

A könyveket – és magát az országot is – Csizmadia Norbert, a PAIGEO kuratóriumi elnöke ajánlotta a szép számú közönség figyelmébe. Mint kiemelte, Korea olyan érték, amelyről keveset tudunk, különösen Japánhoz vagy Kínához képest. Az érdeklődés ugyanakkor egyre fokozódik, jelenleg 112 olyan kulturális egyesület van Magyarországon, amely vele kapcsolatos. A két ország 1989-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot – jövőre ünnepeljük a 30. évfordulót.

Az ötezer éves múlt és a jövő, a tradíció és az innováció együtt hat, ez teszi a világ egyik legdinamikusabban fejlődő országává. Ahol a nemzeti zászló az igazság, a bölcsesség, a vitalitás és termékenység szimbólumát hordozza. Ahol az oktatás rendkívül fontos szerepet kap a jövőképben, és nem mellesleg 201 egyetemmel, 139 főiskolával és 1290 mester- és PhD-képzővel rendelkezik. Ahol a sport is összekapcsolódik a tudománnyal: tudósok például különböző számításokkal modellezik az olimpiára készülő sportolók leghatékonyabb mozdulatsorát. Vagy ahol az újhullám zenéje 20 évvel megelőzte Nyugat-Európát.

Boyé Lafayette De Mente: A koreai észjárás című könyvére rátérve elmondta: ez egy rendkívül izgalmas puzzle. Ugyanis nem részekre vagy fejezetekre oszlik, hanem címszavakra, összesen 233 koreai kifejezésre. Ezekből 233 történet kerekedik ki, 655 oldalon végigvezetve az olvasót szinte az egész koreai történelmen.

A PABooks által kiadott kötetből szépen kiviláglik, hogy a kereszténység, a buddhizmus, a konfucianizmus és a sámánizmus gyakorolta a legnagyobb hatást a koreai kultúrára. Ma már egyszerre vannak jelen az ország életében, ráadásul mindenfajta konfliktus nélkül. A kereszténység és a buddhizmus a laikusok számára is jól észrevehető, ám a felszín alatt megbújva ott a konfucianizmus és a sámánizmus is, amely főleg a koreaiak viselkedésében, személyiségében érhető tetten – emelte ki Csizmadia Norbert.

Boyé Lafayette De Mente a japán és a kínai észjárás szerzőjeként is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a koreaiak sajátos, egyedülálló személyiséggel és kultúrával rendelkeznek, amely egyáltalán nem hasonlítható össze más ázsiai országokéval.

A Hong Gildong kalandjait az Édesvíz Könyvkiadó jelentette meg, Kelet Kincsei sorozatuk nyitányaként. Ez széles körben ismert középkori klasszikus regény. Kitalált hősét gyakran hasonlítják Robin Hoodhoz. Történetét számos alkalommal adaptálták vászonra, de képregény, videojáték és tévésorozat is született belőle.

Kaiser Kata, az Ybl-ház művészeti vezetője örömmel invitálta a hallgatóságot a koreai napok eseményeire

A könyvbemutató után Kaiser Kata, az Ybl-ház művészeti vezetője ajánlotta a megjelentek figyelmébe a Korea érintése című tárlat hat képzőművészének különleges, a modernséget és a hagyományokat együtt képviselő alkotásait. A programokról szólva elmondta azt is, hogy mesereggel, kalligráfiai workshop, jazzhangverseny, művészettörténeti előadás és filmvetítés várja a látogatókat

Nosztalgia a hagyományok iránt

 

Hogyan jelennek meg hagyományok és a modern esztétikai ideálok a kortárs dél-koreai művészetben? – erre a kérdésre adott választ Mecsi Beatrix művészettörténész. Elemzése során kitért a Korea érintése című tárlaton látható alkotásokra is, amelyek a Kálmán Makláry Fine Arts gyűjteményből származnak. Mint elmondta, a kiállító hat művész – Hur Kyung-Ae, Lim Dong-Lak, Ilhwa Kim, Suh Jeong Min, Kwang Young Chun és Sung-Pil Chae – különböző korosztályokat képvisel, de mindegyikükre jellemző egyfajta nosztalgia és büszkeség a koreai hagyományok iránt. Többen közülük a nyugati művészeti technikák kipróbálása után fordultak a hazai kézműves hagyományokhoz és alapanyagokhoz. Így találták meg saját koreai identitásukat, ugyanakkor korszerűek és modernek is maradtak.

Mecsi Beatrix művészettörténész: a kiállító művészek úgy találták meg saját koreai identitásukat, hogy modernek is maradtak

Hasonlítanak-e magyar népmesékre?

 

A mesereggelen a Budapesti Bábszínház színészei: Radics Rita, Teszárek Csaba és Szolár Tibor koreai népmeséket – A Nap és a Hold; A tigris és a datolyaszilva; Hüngbu és Nolbu – adtak elő. Elöljáróban arra is felhívták a figyelmet, hogy a koreai és a magyar népmesék sokban hasonlítanak egymásra.

Hogy ez mennyire így van, mi sem mutatja jobban, mint az előadás végén megkérdezett óvodás, aki kapásból sorolta az egyezéseket: Piroska és a farkas meg a Kecskegidák és a farkas a Nap és a Holddal. A mindent járó malmocska pedig a Hüngbu és Nolbu történetében szereplő varázslatos tökökkel.

A Budapesti Bábszínház művészei három koreai mesével bűvölték el a gyerekeket és szüleiket

A kalligráfia türelemre is tanít

 

Moon Chang-Seok mester kalligráfiai workshopot tartott. Útmutatásai alapján és hathatós segítségével mindenki kipróbálhatta a betű- és szótagírást az ősi eszközökkel, vagyis a tussal és az ecsettel.

Mint megtudtuk, az ecsetet a papírra merőlegesen tartva kell mozgatni, szigorúan tartva az irányokat: mindig föntről lefelé, balról jobbra vagy jobbról balra húzva a tusvonalat. Épp ezért a kört sem folyamatos vonallal rajzolják, hanem két föntről lefelé húzott félkörből teszik össze.

A kalligráfiát nem lehet kapkodva, csúnyán írni. Koncentrálni kell rá, így tanít türelemre és arra, hogy figyeljünk önmagunkra. Felfogható meditációként is, a belső harmónia kereséseként. Az ecsetet ugyan a kezed fogja, de a kezedet a bensőd vezeti – vallja a mester.

Moon Chang-Seok mester türelmes tanítónk volt

Szöuli jazz-zongorista Hollandiából

 

A koreai zenét Katja Hyunjung Ji szöuli jazz-zongorista triója képviselte. Az együttes vezetője hazájában kortárs zeneszerzőként tevékenykedett. Európába érkezve – jelenleg Hollandiában él – megérintette a jazz improvizatív, ugyanakkor tradíciókra épülő világa. Ettől kezdve a jazzt és a tradicionális koreai zenét ötvözi művészetében.

Katja Hyunjung Ji a jazzt és a tradicionális koreai zenét ötvözi 

A koreai sorozatok sztárjai

 

A koreai napokon a filmek sem nem maradhattak el, hiszen hatalmas rajongótáboruk van világszerte. Mint egy kritikus megfogalmazta: a vígjátékaikon visítva lehet hahotázni, a drámáikon pedig könnyeket nyelve zokogni, majd aztán napokig gondolkozni a látottakon. Az Ybl-házban egy romantikus vígjáték (Engem lájkolj), és egy romantikus fantasy (A farkasfiú) révén kaphattunk bepillantást a kortárs dél-koreai filmek és sztárok világába.

Évről évre növekszik a koreai filmek rajongói tábora

 

A programokat a Koreai Kulturális Központ (Koreai Kulturális Nap Program) támogatta.

2018. november 21.