Nyitottsággal fordultak Ázsia felé

Széchenyi Béla és Stein Aurél világra szóló kutatásai

A magyar keleti expedíciók indíttatása az identitáskeresésben és az őshazakutatásban rejlett, egyik világra szóló eredményük a dunhuangi Ezer Buddha barlangok feltárása volt. A Dunhuang Akadémia igazgatóhelyettese, Luo Huaqing a kiállításmegnyitón elmondta: a mai ízig-vérig modern Dunhuang elfeledett ősi történelmét pedig épp a hajdani felfedezők feljegyzéseiből rekonstruálják.

Hír

A Széchenyi Béla és Stein Aurél előtt tisztelgő tárlat – haláluk 100., illetve 75. évfordulóján – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye; a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO), a Dunhuang Akadémia és az Ybl Budai Kreatív Ház együttműködésével jött létre.

A november 26-ától január 7-éig megtekinthető kiállítás megnyitóján Kaiser Kata, az Ybl-ház művészeti vezetője köszöntötte a kávézót zsúfolásig megtöltő közönséget.

Kaiser Kata, az Ybl-ház művészeti vezetője: büszkék vagyunk arra, hogy féléves múlttal a hátunk mögött ilyen rangos partnerekkel dolgozhatunk együtt

Nagy tanulság, hogy ki kell mozdulni a könyvtár falai közül –  reagált örömmel a hatalmas érdeklődésre megnyitó beszédében Monok István, az MTA Könyvtár főigazgatója.  Nagy tisztesség, hogy Széchenyi Bélát – akinek leszármazottja is jelen volt kiállításon – nagy becsben tartja a kínai kultúra. „A nagy Széchenyi Istvánt csak Széchenyi Béla apjaként emlegetik” – jegyezte meg.

Monok István, az MTA Könyvtár főigazgatója: a nagy Széchenyi Istvánt csak Széchenyi Béla apjaként emlegetik

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Stein Aurél óriási hagyatékának jelentős részét az MTA könyvtára őrzi, és a tudományos világ is számon tartja. Az eddigi kutatások eredményeit – a könyvek és egyéb publikációk után –  most egy más médiumon, a kiállításon keresztül tárják a szélesebb nyilvánosság elé.

 

Régi felfedezők meglepetése a mának

 

„Helytörténeti kutatásaink során bukkantunk rá a messzi Nyugatról, vagyis Magyarországról érkező felfedezők feljegyzéseikre, köztük a városunkról szóló írásokra, amelyek egy számunkra eddig nem ismert Dunhuangot mutattak be” – ezek már a Dunhuang Akadémia igazgatóhelyettesének, Luo Huaqingnak a szavai. A mai kiállítás ezt az örömteli meglepetést tárja fel előttünk

Luo Huaqing, a Dunhuang Akadémia igazgatóhelyettese: szívünket melegség járja át, hogy általuk közelebb jutottunk szülőhelyünk történetének megismeréséhez 

Köszöntő beszédében kifejtette: 139 évvel ezelőtt érkezett meg a Góbi sivatag szélén fekvő Dunhuangba a magyar gróf, Széchenyi Béla vezette expedíció, amely jelentős geológiai kutatásokat végzett. Nemcsak a település földrajzáról készített tudományos feljegyzéseket, hanem a Mogao barlangszentélyekről is. Általa nemcsak a nyugati közönség ismerhette meg a barlangszentélyek művészetét, hanem felkeltette a felfedezők Kína iránti érdeklődését is. Ennek nyomán indult expedíciók sora a régióiba.

A kiállítás hangsúlyos része a Széchenyi-expedíció és Stein Aurél dunhuangi kutatásait mutatja be, amelyek révén bepillantást nyerhetünk az akkori dunhuangi életbe, s „a már-már feledés homályába vesző emlékek újra felerősödnek, és szívünket melegség járja át arra a gondolatra, hogy e tudósok munkája révén közelebb jutottunk szülőhelyünk történetének megismeréséhez” – zárta beszédét Dunhuang Akadémia igazgatóhelyettese.

Az 1944-ben alapított Dunhuang Akadémia, a Világörökség részét képező Mogao barlangszentélyek gondozásáért felelős intézmény. Létrejöttétől kezdve számos eredményt ért el ezek állagvédelme, kutatása és népszerűsítése terén. Az elmúlt évtizedekben nemzetközileg is ismert és elismert Világörökségi helyszínné és múzeummá, a régi falfestmények állagvédelmével foglalkozó kutatóközponttá, valamint a Dunhuang-kutatás legnagyobb intézményévé vált.

Kelecsényi Ágnes tudós-kurátor nagy érdeklődéssel követett tárlatvezetése

A megnyitó ünnepség a Kelecsényi Ágnes tudós-kurátor nagy érdeklődéssel követett tárlatvezetésével zárult. Megkérdeztük tőle, kinek ajánlja a kiállítást, és melyik része a személyes kedvence.

"Megható és előremutató a csodálatos nyitottságuk"

 

Kinek ajánlja a kiállítást?

– Aki a Magyarok a Selyemúton kiállítást megnézi, láthatja, akkoriban ki mindenki igyekezett megismerni más kultúrákat, felfedezni új dolgokat. Pedig nem volt egyszerű a kapcsolatokat felvenni, működtetni, a szükséges információkat beszerezni. Megható és előremutató ez a csodálatos nyitottság, és mindenki számára érdekes lehet.

Büszkeséggel töltheti el a látogatókat, hogy amikor arról a világörökségi helyszínről van szó, amelyet Mogao barlangszentélyekként ismer a világ, két magyar nevét emlegetik. Úttörő szerepük volt a felfedezésében és leírásában.

 

A kiállítás melyik része a személyes kedvence?

– A Dunhuanggal foglalkozó rész különösen kedves számomra. Ez év augusztusában volt szerencsénk ott is bemutatni kapcsolódó kutatásainkat. Különösen a Széchenyi Béla-féle expedícióról szólónak örültek. Stein Aurél szerepét ugyanis nagyon ellentmondásosan élik meg, mivel ő elhozott onnan dolgokat. A kínaiak az összes olyan nyugati felfedezőt, aki bármit is elvitt tőlük, idegen ördögként tartják nyilván.

A gróf és expedíciójának tevékenysége pedig teljesen egyértelmű: jöttek, felismertek, feltérképeztek. A helyiek már életében is nagyra értékelték, és segítették a munkájában. Mint az MTA-nak címzett levelében beszámolt róla, ő más nyugati utazókkal szemben nem tapasztalja, hogy akadályoznák a tevékenységében. „Őszinteséggel mindent el lehet érni.” Leírja azt az esetét, hogy amikor megkérdezték tőle, térképezik-e majd, akkor igent mondott. De azt is hozzátette, hogy amit elvégeznek, az mindenkinek jó lesz, Kínának is.

Halálának 100. évfordulóján már állandó kiállítást szenteltek Széchenyi Bélának Dunghuan múzeumában, és ez is nagyon fontos.

Kelecsényi Ágnes kurátor: a Dunhuanggal foglalkozó rész különösen kedves számomra

Tekintsd meg képösszeállításunkat is!
2018. november 27.