Életút - gyűrve és hajtva…

Megnyílt Hantai Simon, a pliage technika nagymesterének életmű-kiállítása

Hantai Simon hatása mind a magyar, mind a francia festészetben megkérdőjelezhetetlen és kikerülhetetlen mérföldkő az utána következő képzőművész-generációk számára. Legújabb kiállításunk nemcsak emléket állít az ún. pliage technika egyik legnagyobb mesterének, hanem egyúttal egy megindító visszaemlékezés is a művész lenyűgöző életére és életművére. A Kálmán Makláry Fine Arts galéria együttműködésével megvalósuló tárlat Hantai számos, itthon eddig be nem mutatott alkotását is elhozta a hazai közönségnek.  
 
Vizi Kata művészeti vezető megnyitó beszédében elmondta, milyen régi álma volt, hogy Hantai Simon műveiből nyíljon az Ybl Budai Kreatív Házban kiállítás. Egyúttal megköszönte a Kálmán Makláry Fine Arts galériának és vezetőjének, Soós Évának, hogy mindezt lehetővé tették. Hatvan évvel ezelőtt Hantai Simon párizsi műtermében végleg szakított a festészet hagyományos módszerével és a hajtogatás, a gyűrés, a már említett pliage technika felé fordult, melynek aztán világhírű képviselőjévé vált. „A tárlat azért is különleges, mert Hantai Simon Anamorfózis című elementáris, fakéregre hasonlító alkotása teljes egészében most először látható itthon.” – tette hozzá az YBKH művészeti vezetője. A kép születésének különleges sztorija is van: a művész saját maga által széttépett, „eltemetett” korábbi alkotásaiból, azok alapján szitanyomással készült. Vagyis a múlt, egy korábbi művészi korszakának lezárása teremtette meg Hantai egyik ikonikus alkotását. A kiállított képek izgalmas installálása lehetővé teszi, hogy nem csupán a kiállítóteret járhatjuk be, hanem Hantai Simon művészetének legfontosabb állomásait is. 

Hír

Vizi Kata művészeti vezető után Fehér Dávid művészettörténész köszöntötte a megnyitón résztvevőket.  „A vászon, mint ásatási mező” – idézte Georges Didi-Huberman, francia művészettörténész jellemzését Hantai pliage technikára épülő alkotásai kapcsán. „Hantai Simon művészetének dinamikáját a hajtás és kihajtás, az elfedés és a felfedés, az intellektualitás és az érzékiség dialektikusának ritmusa adja” – tette hozzá Fehér Dávid. A tárlaton bemutatott valamennyi alkotás ezen kettőség megnyilvánulása. Számos alkotásban metaforikus és szakrális utalások, szimbólumok lelhetők fel, mint például a Prilage 1962 című műben.

Hantai Simon művészetére a korai években az itáliai freskófestészet, Csontváry és Bonnard művei, első párizsi éveiben pedig a klasszikus avantgárd, különösen a szürrealisták: Ernst, Miró és Matta képei hatottak. 1948 őszén, a magyarországi politikai helyzet radikalizálódását látva költözött Párizsba. Hantai Simont a világ képzőművészei között a háború utáni Franciaország legjelentősebb művészei közt tartják számon. 1960 és 1982 között készült, gyűrt és hajtogatott festményei is az emlékezetről szólnak: a sváb kötények mángorolt formáira, a klasszikus festészet duchampi elutasítására, Matisse papírkivágásainak a színformáira, Pollock padlón csurgatott vásznaira emlékeznek. 
 
A magával ragadó tárlat Hantai Simon életművének ívét és legfőbb fordulópontjait kívánja megismertetni a hazai közönséggel, amelyet november 15-ig tudnak megtekinteni az Ybl Budai Kreatív Házban. 
 

2020. október 19.