A ház története

A szabadon álló, a Várkert Bazárhoz hasonlóan Ybl Miklós tervezte épület eredetileg a királyi palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat rejtette magában: a vizet a Dunából nyerték, amelyet tisztítás után két szivattyú segítségével továbbítottak fel a Várba. A vízház 1905-re elveszítette eredeti rendeltetését, ekkor teljesedett ki Ybl páratlan megoldása: az ipari funkciót álcázó kioszk-rész (a ház északi fele) végérvényesen és ténylegesen „átvette” a prioritást az épületen belül. Egy épület több mint százéves metamorfózisa, Kioszk-történet dióhéjban. 
 

1871. – 1873.
Városrendezési tervpályáza

 
Az 1871-es, a Várkert építményeire kiírt „városrendezési tervpályázat”, azon belül pedig a régi vízvezeték-épület elbontása és a Várkert alatti Duna-part rendezési terve kapcsán először merült fel egy új vízház építésének gondolata. A vízház tervezése és a kivitelezése összekapcsolódott a Várkert-bazár építésével és a Várkert rendezésével.
 
 
1874. november–1875. január
Ybl Miklós tervei 

 
„A végleges tervek készítésével Ybl Miklós építész bízatott meg, aki azokat November havában elkészíté és bemutatá. Ő felsége a munkák kivitelezését megengedte…” 
(Forrás: Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1874. évi működéséről írt hivatalos jelentése) 


1875. – 1876. 
Elkezdődik a gépház-kioszk építése

 
1875 februárjában megkezdődött a korabeli sajtóban „gépház-kioszk” néven említett épület építése, azonban 1876-ban árvíz akadályozta a munkát. Ybl Miklós az addig elkészült épület visszabontását, és három lábbal magasabban újbóli felépítését javasolta.
 
1877. július
A kávéház elnyeri végleges pompáját

 
A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. A két épületrész közti torony valójában a gőzgép kéményét rejtette.
 
„A IX. alatti vízműépületnél befejeztettek az építési munkák, szintén oly mérvben, hogy az udvari gépész az első emeletbeli lakásába már múlt évi (1877) július hó végével beköltözködhetett. (…) Még csak a kávéházi festőmunkának nagy része, valamint az üveges- és mázoló munka és az oszlopos csarnokbeli terrazzo előállítása maradt hátra, amely munkák azonban a kedvező időjárás beálltával a legrövidebb idő alatt végrehajthatók.” 
(Forrás: Az Építési Ipar, 1878.) 
 
1879.
A gőzgépek nem állnak meg

 
„A földalatti részek a gőzszivattyúk, víztartók helye, továbbá szénraktáraké, s alagút köti össze a Duna kirakodó partjával. Az egész épületet kert övezi, és szökőkútról is gondoskodtak. A vízműhöz tartozik még a rakpart mentén készült vízszűrő telep. A várkertet, a királyi lakot, a konyhákat, istállókat, ugró kutat innen látják el vízzel, amit 15800 lábnyi (9468 méter) csőhálózat vezet szerteszét. A gőzgépek naponkint 24000 akó tisztán szűrt vizet képesek szivattyúzni. Két nyilvános kút, a Széchenyi- és a Lipthay-féle paloták is innen nyernek vizet.” 
(Forrás: Vasárnapi Újság, 1879.)
 

1944. - 1945. 
A Második Világháború pusztításai
 
A második világháború során, Buda 1944-45. évi ostroma alatt az épület komoly sérüléseket szenvedett, de nem kapott telitalálatot. A károk súlyosbodásával az épület rohamosan veszített népszerűségéből.
 
1946-1950-es évek 
Várkert Kioszk Budai Kávéház
 
A romeltakarítást és a legfontosabb javításokat követően az épület vendéglátóhely maradt. Az 1947-ből fennmaradt étlapján a Vártkert Kioszk Budai Kávéház felirat szerepel. Egy adag szalontüdő 3,40 Ft-ba került, az ár a forgalmi adót és a 12%-os szerviz díjat is magába foglalta. Az 50-es években zenés-táncos szórakozóhely működött itt. 
 
 
1960-as évek
Étterem üzemel az épületben

 
1961-től a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat lett az épület tulajdonosa. Egy elgondolás szerint az eredeti Ybl-tervekhez hű felújítás után, a kölcsönös barátság jegyében a lengyel gasztronómia reprezentatív étterme költözött volna a kioszkba, ám a több napilapban is beharangozott program az indulás után kevéssel megfeneklett. Habár az épületet felállványozták, a felújítás ráncfelvarrássá szelídült, a „Varsó” névre hallgató étterem pedig (1969-ben) végül az I. kerületben az Attila úton nyílt meg. A Várkert Kioszkban II. osztályú étterem üzemelt. 1968-tól a Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat lett az épület tulajdonosa.  
 
1973. - 1985.
Beköltözik a Budapest Táncegyüttes

 
1973-ban nem sokkal azt követően, hogy a Művelődési Minisztérium gondozásába került az épület, új kezelő érkezik. 
„A Budapest Táncegyüttes a Várkert kioszk épületében kapott otthont, ahol jobb munkakörülmények között dolgozhatnak.”
(Forrás: Szocialista művészetért, 1973. július)
 

1984-ben az Állami Budapest Táncegyüttes kérésére állapotfelmérés készül a kívül-belül pusztuló, gépészetileg is elavult épületről. A kioszkot zenekari és táncos próbahelyként használó együttes 1985-ben hagyta el az épületet. 
 
 
1992- 2009.
Várkert Kaszinó majd Várkert Palota 
 
1992. októberétől a tulajdonosváltás és felújítás után a következő másfél évtizedben kaszinó és étterem működött az épületben. A kaszinókoncesszió 2007. szeptemberében járt le, az épület tulajdonosai rendezvényhelyszínként, Várkert Palota néven hasznosítják. Esküvők, diszkó, születésnap, céges rendezvények, termékbemutatók, sajtótájékoztatók és előadások kapnak benne helyet.  2009-ben hirdetik meg eladásra az épületet, amely állaga rohamosan leromlik az évek során.  
 
 
2018. tavasza
Ybl Budai Kreatív Ház 

 
Az épület 2016 júliusában került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába, amely teljeskörű szerkezeti felújításon esett át. Az épület gépészete a modern kor elvárásainak megfelelően teljesen megújult, a ház külsejét a 21. század restaurátori technikáinak köszönhetően sikerül az eredeti tervek alapján visszaállítani. A nyitott házba beköltözött a kultúra, az épület kiállításoknak és színes programoknak ad otthont egész évben.