Megnyílt a Csángó Fesztivál

A tárlat középpontjában a csángó magyar nyelv áll

Hivatalosan is megnyílt az Ybl Budai Kreatív Ház legújabb kiállítása, a Csángó Fesztivál – Bölcsőben őrzött magyar nyelv. A kiállítás mellett koncerttel, mesemondással és könyvbemutatóval is várjuk látogatóinkat.

Esemény

Az augusztus 15-től 25-ig megtekinthető Csángó Fesztivál – Bölcsőben őrzött magyar nyelv című kiállítás megnyitóján Gyúr Gabriella, a Fölszállott a páva különdíjasa egy csángó népdallal köszöntötte az épület teraszát megtöltő közönséget. Kaiser Kata, az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője elmondta, hogy a kiállítás megnyitója egyben a 10 napos Csángó Fesztivál nyitó eseménye is, mely a tárlat mellett változatos kísérő programokat kínál a látogatóknak. A kiállítás nem egy kimerevített pillanatot kíván megörökíteni a csángók életéből, hanem az „itt és most” bemutatását tűzte ki célul, embereket, tájakat, tárgyakat és hagyományokat mutat meg és mutat be – tette hozzá Kaiser Kata.

A Moldvában élők megőrizték múltunk kincseit, Árpád-kori szavainkat, a nyelvhez tartozó gondolkodásmódot, énekeinket, balladáinkat és mondáinkat. A csángó magyarok történelmi példát adnak mindenki számára többek között hitből, felelősségvállalásból és kemény munkából – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Elmondta: a kapocs, amely a Kárpátokon át összefűzött bennünket, sokszor meggyengült a századok folyamán, de mindig akadtak, akik ráirányították a figyelmet a csángók sorsára, köztük Petrás Incze János katolikus pap, Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, Mikecs László tanár, történész, néprajzkutató vagy a Kossuth-nagydíjas Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő. A magyarság élete nem lehet teljes a csángók nélkül – hangsúlyozta Kövér László, aki mindenkinek azt javasolta: keresse fel a csángókat szülőföldjükön, illetve lehetőségeihez mérten támogassa őket abban, hogy megőrizhessék nyelvüket, a magyar nyelvet.

Az anyaország és a kormány megadta a csángó magyaroknak azt a lehetőséget, hogy szülőföldjükön érvényesülni tudjanak és előrejussanak – fogalmazott Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. "Mi, csángók is az anyaországhoz tartozunk" – hangoztatta, kiemelve, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a magyar kormány és a civilek is sokat tettek a csángó nyelv és kultúra megőrzéséért. Segítettek a csángó embereknek felfedezni és megérteni, micsoda értékkel bír a nyelvük és kultúrájuk.

Baróti Hunor, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a tárlat középpontjában a moldvai magyar nyelv áll, amely a nyelvújítás előtti állapotát őrzi ma is. „Magyarokként abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy közel 500 évvel ezelőtti nyelvezetünkkel élőszóban találkozhatunk, beszélhetünk. A kiállítás alapját is a nyelv jelenti, az egyes installációk hanganyagainak segítségével is ezt az élményt kívánjuk átadni” – ismertette. A kiállításon a látogatók "személyes" ismeretséget köthetnek egy-egy csángóval Járai László fotóin keresztül, míg a "kihangosított" gondolatok betekintést engednek a moldvai csángó emberek életébe, az elhangzó gondolattöredékek egymásutánisága által pedig érzékelhetővé válik a sokszínű nyelvi világ – tette hozzá.

Nézze meg a megnyitón készült képeinket