Megnyílt "Így látjuk mi..." kiállításunk

Tárlatunk az élet számos területét női nézőpontból ragadja meg

Hivatalosan is megnyílt az Ybl Budai Kreatív Ház legújabb kiállítása, hat magyar művésznő, Fabricius Anna, Lovas Ilona, Moizer Zsuzsa, Rabóczky Judit, Szabó Klára Petra és Tranker Kata az öntárgyiasítás témaköréhez kapcsolódó tárlata. 

Esemény

A július 4-től augusztus 7-ig megtekinthető Így látjuk mi... Öntárgyiasítás, női pozíciók című kiállítás megnyitóján Kaiser Kata, az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője köszöntötte a kiállítóteret zsúfolásig megtöltő közönséget. Elmondta, hogy a tárlat témája az öntárgyiasítás, vagyis a képzőművészeti gyakorlat, amikor a művész saját identitását, szubjektív élményvilágát, önmaga belső érzékelését kihelyezi a külvilágba, objektíven, tárgyilagosan tekint rá. A kiállítás két kurátora, Muladi Brigitta és Iványi-Bitter Brigitta régóta foglalkozik az öntárgyiasítás, illetve a nőművészet témakörével – tette hozzá Kaiser Kata.

Muladi Brigitta és Iványi-Bitter Brigitta megnyitó beszédében elmondta, hogy a nőművészet olyan, nők által művelt művészeti tevékenység, amely a nők önreflexiójával, illetve a női identitás és a nők reprezentációjának kérdéseivel foglalkozik. A nőművészet nem összekeverendő a pejoratív csengésű női művészettel, amely kifejezést a 19. században a műfajok hierarchiájában alacsonyabb rendűnek vélt, nők által művelt művészeti tevékenységre alkalmazták, például a hímzésre. A nőművészet nem azonos a “feminista művészettel” sem, mely történeti kategória, s amely többnyire programszerű, a patriarchális társadalom művészeti berendezkedésével szembenálló, a feminizmus ideológiáján alapuló művészet értendő. 

A '70-es évektől a patriarchális társadalom értékrendje szerint szerveződő művészeti világban, a festészet és szobrászat primátusára és a formai innováció elvére épülő berendezkedésben helyüket kereső nők a marginalizált területeken (alternatív intézményekben) és műfajokban (performansz, land-art, fotó, videó) tudtak megjelenni, illetve a műfajhatárok átlépése jellemzi tevékenységüket. Részben közösséget vállaltak a hagyományos művészeti értékrendben alacsonyrendűnek vélt és a nőkkel összekapcsolt tevékenységekkel, tulajdonságokkal (dekorativitás, ornamentika, házilagos anyagok, technikák), és beemelték azokat a magas művészeti tevékenységbe. 

Magyarországon a rendszerváltás után az ellenzéki, avantgárd művészeti stratégia érvényét vesztette, és lehetőség nyílt arra, hogy felszínre jussanak a korábban visszaszorított művészeti attitűdök. A "90-es években megsokszorozódott a képzőművészeti pályán maradó aktív nők száma. Többek között Benczúr Emese, Csáky M. C., Deli Ágnes, Eperjesi Ágnes, Imre Mariann, Kámán Gyöngyi, Nagy Kriszta, Németh Hajnal, Németh Ilona, valamint az Ybl Budai Kreatív Ház aktuális tárlatán kiállító Lovas Ilona tevékenysége révén nálunk is bekerültek a képzőművészetbe a vizuális nyelvi kifejezést gazdagító új technikák, műfajok, s főleg egy olyan új szemlélet és gondolkodásmód, újfajta érzékenység, közelítésmód és közlendők, melyek a művészet egészére megtermékenyítően hatnak.

Nézze meg a kiállításmegnyitón készült képeinket
Nézze meg a kiállításhoz készült katalógust