Majoros Áron Zsolt

„A női test héjszerű frontális ábrázolását apró kerek acélkorongokból építettem fel. A szobor emlékeket és érzéseket szimbolizál...” – írta Majoros Áron Zsolt egyik jellegzetes saját alkotásáról.


Legfőbb témája az ember. Ennek egyensúlyi helyzetei, térben való elhelyezése foglalkoztatják. A háromdimenziós figurák társaságában kagylókra és teknősökre utaló, már-már az absztrakcióba hajló művek is megjelennek.
Gyakran alkalmaz vízszintesen vagy függőlegesen sorjázó lemezrétegeket, acél melléktermékeket, legyenek azok apró korongok vagy egyéb apró fémelemek. Ahogy a művészettörténészek találóan megállapították: így az emberi figurák a súlyos alapanyag ellenére is légies közeget vonnak maguk köré. A rétegzett lemezkonstrukciók lényeges alkotóelemévé válik „a résekként tátongó tömeghiány”, a testek átláthatósága. Így különös kontextusba kerül a külső és a belső, a nyitottság és a zártság, a kéreg és a héj egymáshoz való viszonya. Ráadásul a művet befogadó szemlélő mozgása révén – a nézőpont változtatása következtében – az egész mű vibráló hatást kelt. 

Majoros Áron Zsolt alakjai arctalan figurák. Mintha emberszabványok, tömegemberek prototípusai lennének. Csak annyit árul el róluk, hogy férfiak vagy nők, s csupán testhelyzeteik, gesztusaik, mozdulataik által emeli ki őket az átlaglétből. 

A fiatal művész a végsőkig feszíti a szobrászat határait, például a Gingko vagy az Áramlás című műveiben, amelyekben már-már síkidomként értelmezi a plasztikát. Emellett – ahogy szinte az egész generációja – a szobor és plasztika helyett gyakran fordul az installáció és a tárgy/objekt műfajához. Ami viszont az anyagok kiválasztását illeti, megújult odaadással fordul a fa, az agyag, a kő és a fém felé.


http://majorosaron.hu/

Budapestről Londonig, Mexikóig és Kínáig 
Kőszobrász szakon érettségizett 2000-ben a budapesti Építő- és Díszítőművészeti Szakközépiskolában. 2001-től 2008-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, Kő Pál növendékeként. 

2002-től aktívan részt vett több hazai és külföldi alkotótelep munkájában.
Az elmúlt években több önálló kiállításon és számos csoportos, illetve tematikus tárlaton, art fair-en is bemutatkozott Londontól Isztambulig. Számos nemzetközi köz- és magángyűjtemény jegyzi műveit, mint a Sorokin Collection vagy az Elgiz Museum.
Köztéri művei többek között Csömörön, Mosonmagyaróváron, Budapesten és a vasadi katolikus kápolnában láthatók.


Elismerések – válogatás:
2005 Finta-díj
2008 Pesterzsébeti Tavaszi Tárlat különdíja, Prima Junior Díj
2012 Pesterzsébeti Tavaszi Tárlat különdíja, MAOE Díj
2013 Reformáció és Tolerancia pályázat díja
2014 NKA alkotói támogatás, Labirintus pályázat szakmai elismerése, KÓD pályázat díjazottja
2017 Pesterzsébeti Tavaszi Tárlat különdíja, NKA alkotói támogatás